A Cozia-masszívum az Olt folyó bal partján, Călimănești tengerparti üdülőhely közelében emelkedik, és a Cozia-csúcsból (Ciuha Mare) kiinduló, szinte sugárirányú gerincek társulását jelenti, amelyek egyetlen masszívumot, sziklás monolitot alkotnak a Déli-Kárpátok középső-déli részén.
Északon a Loviștei mélyedés, keleten a Topolog folyó, délen a Jiblea-Călimănești mélyedés kárpátaljai dombjai, nyugaton pedig az Olt folyó határolja. E határértékek között a hegység magassága a következő: Cozia-csúcs (Ciuha Mare) 1667 m, Ciuha Mică-csúcs 1627 m, Durduc-csúcs 1504 m és Bulzu-csúcs 1565 m.
A Cozia-masszívum egy antiklinális gerinc, amelynek déli szárnyán egy sor másodlagos gerinc húzódik. Geológiai szempontból a Cozia-masszívum érdekes szerkezetű. Valójában a Déli-Kárpátok kristályos palás zónájába tartozik, és a hegység peremén lévő mélyedések mind délen, mind keleten, jelentős felszíneken tercier kőzetekből állnak, de a Cozia központi régiójának nagy részét nagy mikroklin hálós grano-gneisz, az úgynevezett Cozia-gneisz alkotja.
A masszívum geológiája hozzájárult ahhoz, hogy itt a Coziára jellemző természeti turisztikai látványosságok alakuljanak ki: szurdokok/szakadékok, mint az Olt-szurdok; sziklás területek: Poarta de Piartă, Pietrele Roșiei, Poarta Stânișoarei, Prăpastia Gardului, Grădina Zmeilor, Muchia Foarfecii; vízesések: Cascada Gardului, Cascada Urzicii. A hegységben és környékén olyan ortodox kolostorok találhatók, mint például: Az Istenanya templomba lépésének kolostora (Turnu kolostor), a Nagy Munkácsy György kolostor (Stânișoara kolostor), a Szentháromság kolostor (Cozia kolostor), Keresztelő Szent János születésének remetelakja (Cozia Veche remetelak).
