EKE-bakancs 10
Barangolás a Mező-havas környékén és a Bekecsen túrakalauz – A Görgényi-havasok középső része
A tizedik kiadvány is megjelent immár az Erdélyi Kárpát-Egyesület EKE-bakancs-sorozatából. A legfrissebb útitárs olyan tárgyi tudással rendelkezik, ami megbízhatóvá teszi, vele elindulhatunk egy újabb szépségét felfedezni Erdélynek.
Kezdődjenek tehát a barangolások a Mező-havas környékén és a Bekecsen! A Görgényi-havasok középső részének leírását tartalmazza a friss EKE-bakancs, melynek szerzője Kocsis András, közreműködött Böjthe-Beyer Barna, Benkő József, Dósa László, László Zoltán és Molnár Balázs. A kiadvány a 2019-es, XXVIII. EKE Vándortábor túraleírásainak felhasználásával készült. Olyan fejezeteket talál benne az olvasó, mint: A Görgényi-havasok kialakulása, A Görgényi-havasok határai és tagolódása, A Görgényi-havasok középső része, A Bekecs, Marosszék hegyei, A Bekecs az első világháborúban.
A természetjárást, honismeretet, környezetvédelmet itt is szem előtt tartva az Erdélyi Kárpát-Egyesület kiadványa több túra részletes leírásával is szolgál. Célpont lehet a kirándulónak a Nagy-Mező-havas, a Bekecs hadtörténeti túra keretében, Rapsonné vára, az Égerfás-tó és a Vár-hegy. Érdemes tehát olvasgatni, hogy mihelyt szabaddá válik újra a természet járása, felkészülten indulhassunk bakanccsal a lábon, Bakanccsal a zsebünkben egyenest a Bekecsre.
A Görgényi-havasok a Keleti-Kárpátok belső, vulkáni vonulatának részét képezi, mely a neogén (újharmad időszaki) vulkanizmus második (szarmata–alsó pliocén kori) és harmadik (felső pliocén–alsó negyedkori) ciklusaiban több kitörési fázis során alakult ki. Az Erdélyi-medence és a hegyképző mozgások miatt emelkedő Keleti-Kárpátok érintkezési vonalán kéregtörések jöttek létre, s ezek mentén sorban épültek fel a vulkáni kúpok.
Ezek oldalirányban összenőve leválasztották a Gyergyói-medence beltavát az Erdélyi-medence pliocénkori visszahúzódó tengerétől. A semleges vegyhatású lávákból felépülő hegyvonulat építőanyaga az andezit, illetve az andezites agglomerátumok, vulkáni üledékes kőzetek, melyek előbb vízi, majd szárazföldi környezetben rakódtak le.
Ez a vulkáni vonulat a Kelemen-havasokkal kezdődik, a Görgényi-havasokkal és a Hargitával folytatódik, majd a Csomád-Büdös-hegycsoporttal, a vonulat legfiatalabb tagjával zárul. A negyedkor folyamán az Erdélyi-medence felől hátravágódó Maros kialakította a Felső-Maros-áttörést, éles határt szabva a Kelemen- és a Görgényi-havasok között, majd lecsapolta a Gyergyói-medence tavát. Ugyanakkor a vulkáni hegylánc nyugati lejtőin kialakuló vízhálózat formálja mind a mai napig a Görgényi-havasok és a Hargita nyugati peremén elterülő magas fennsík, valamint a Sóvidéki-dombság formakincsét.
A Sóvidéki-dombság részeként számon tartott Bekecs északnyugat–délkelet irányban húzódik a Görgényi-havasok középső részének előterében, melytől a Szakadát-nyereg választja el. Legmagasabb pontja a Bekecs-tető, mely 1080 méterével hegyként magaslik a környező völgyek, medencék fölé.
A Bekecs a Kis-Küküllő Sóváradi szorosának kialakulásával elkülönült a szomszédos Siklód-kőtől és a dombvonulat többi részétől (a feltételezések szerint azelőtt a Kis-Küküllő a Bekecs és a Szakadáti-hegy között folyt nyugat felé és a mai Köhéri- és Bölkényi-patak medrének vonalán jutott ki a Maroshoz). A Bekecset északnyugaton a Nagy-Nyárád, délkeleten a már említett Kis-Küküllő határolja. Ettől északkeletre a Szakadáti-, a Szováta-, a Sebes- és a Juhod-patak alakította ki a Sóvidéki-medencét. A délnyugati oldalán, a Bekecsaljának is nevezett térségben eredő Súgó- és Cigány-patak Nyárádmagyarósnál a Kis-Nyárádot hozza létre.
Kiadó: EKE – Erdélyi Kárpát-Egyesület
Nyelv: magyar
Megjelenés éve: 2020
Elérhetőség: 1 munkanap
