A Via Claudia Augusta-t Kr. U. 47-ben építették Claudius von Altinum császár vezetésével a Duna felé vezető Reschenpass felett. Így ez volt az egyetlen római császári út az Alpokon át, és összekötötte az Alpok lábát az Adriával. Eredetileg katonai útnak használták, az ezt követő évszázadokban fontos kereskedelmi és utazási útvonallá fejlődött. Az ókori római út három mérföldköve ma is megmaradt – az egyik a vinschgaui Rablandból, egy a Feltre környéki Cesiomaggiore-ból és a Nauders nemrégiben talált köve. Az első kettőre azt írják, hogy az utat eredetileg Drusus, Augustus császár fia szabta meg, majd fia, Claudius terjesztette ki. Drusus és testvére, Tiberius a Kr. E. 15-i alpesi hadjáratához a meglévő utakat használták.
Kr. E. Ahol nem voltak ösvények, lefutottak egy utat. A végső terjeszkedésre aztán 62 évvel később Claudius vezetésével került sor. A Via Claudia Augusta elvesztette jelentőségét mint vezető római út a Brenner-hágó felett egyre fontosabb útvonal felé. Ma a Via Claudia egy tematikus, magas kulturális értékű útvonal, amely kerékpár- és túraútként ismert és népszerű. Az újjáélesztés kezdeményezése az Auerbergland részéről származott, ez, hogy úgy mondjam, a projekt magja. Számos elmélet létezik arról, hogyan történt ez valójában. A Rabland és Cesiomaggiore két mérföldkőnél a Duna a végpont. Ugyanakkor a Po-t a rablandi kő déli kiindulópontjaként említik, Altino városát pedig a Cesiomaggiore-i kő kiindulópontjaként írják.
Nyilván két azonos nevű út vezetett, az egyik az Adriától Feltre-en át a Dunáig, a másik pedig a Po-tól Veronán át a Dunáig. A kiindulási pont állítólag a Po port Ostiglia volt, amely a római időkben fontos volt. Éppen ezért mindkét karunkat figyelembe vesszük könyvünkben: a negyedik szakaszban a Trentótól Altinóig és Velencéig tartó út, az ötödik részben pedig a Trentótól Ostigliáig tartó útvonalat.
Ezenkívül az első két szakaszban Németországban és Ausztriában a Via Claudia eredeti útvonalának útvonalát keskeny világoskék sáv mutatja. Mivel az olaszországi tanfolyam nem száz százalékig biztos, nem tudjuk megmutatni ezeken a térképeken.
Útvonal jellemzői
A Donauwörthtől kezdődő és Velencén végződő Via Claudia Augusta kerékpárút hossza megközelítőleg 785 kilométer kirándulás nélkül, a különböző változatok választásától függően. Az Ostiglia am Po-ba vezető út körülbelül 690 kilométer hosszú.
Útvonal minősége
A Duna és az Adria közötti kerékpárút minősége területtől és országtól függően nagyban változik. A kerékpárút egy része családi kerékpárútnak, szakaszonként pedig hegyi kerékpárútnak minősíthető.
Donauwörthtől a német-osztrák határig az útvonal nagyrészt a Lech mentén halad egy kialakított kerékpárúton, vagy aszfaltos mezőgazdasági utakon és országutakon. Van néhány rövid burkolatlan szakasz is, például Nordheimnél, Königsbrunnnál, Kleinaitingen és Graben között, valamint Unterdießennél.
Ausztriában a határtól az Imstig tartó kerékpárút részben ki van fejlesztve. Leginkább a meglévő mezőgazdasági utakon, falusi utakon és részben a Fernpass és más magaslatok felett burkolatlan kavicsos utakon halad. Imst felől az út az Inn kerékpárúton vezet a Kajetansbrückeig. Ezután újabb nehéz, meredek szakasz kezdődik a Finstermünzpass felett Nauders felé. A jövőben a kerékpárút Altfinstermünzen át Hochfinstermünzig, onnan pedig transzferrel folytatódik. Nauders-től az ösvény gyengéden felmászik a Reschenpasson át Dél-Tirolba egy kerékpárúton. Olaszországban a kerékpárút nagy része aszfaltozott kerékpárúton halad az Adige mentén Veronáig.
Verona és Ostiglia után csendes országúton és mezőgazdasági úton jutunk el a Po-ba. Az Adriai-tengerig vezető út Trentóban buszjárattal indul, a Pergine Valsugana-tól először aszfaltozott utakon, majd a Brenta folyó mentén aszfaltozott kerékpárúton halad a Borgo Valsugana felé. Itt az útvonal ismét megosztódik, vagy tovább a Brenta-völgyi kerékpárúton, majd a Feltre felé haladó csendes utakon, vagy Castelnuovo felől a csendes, aszfaltozott hegyi utakon.
Az útvonal jellege a változattól függően változik Feltre és Velence között. Legtöbbször aszfaltozott, csendes utakon halad, csak ritkán vannak burkolatlan szakaszok, Falzèig mindig meredek lejtők és forgalmasabb útszakaszok vannak. vagy folytassa a Brenta-völgyi kerékpárúton, majd csendes utakon Feltre felé, vagy Castelnuovo felől csendes, aszfaltozott hegyi utakon. Az útvonal jellege a változattól függően változik Feltre és Velence között.
Legtöbbször aszfaltozott, csendes utakon halad, csak ritkán vannak burkolatlan szakaszok, Falzèig mindig meredek lejtők és forgalmasabb útszakaszok vannak. vagy folytassa a Brenta-völgyi kerékpárúton, majd csendes utakon Feltre felé, vagy Castelnuovo felől csendes, burkolt hegyi utakon. Az útvonal jellege a változattól függően változik Feltre és Velence között. Legtöbbször aszfaltozott, csendes utakon halad, csak ritkán vannak burkolatlan szakaszok, Falzèig mindig meredekebb lejtők és forgalmasabb útszakaszok vannak.
Jelzések
A feliratok országonként is nagyon eltérőek. Németországban a Via Claudia Augusta kerékpárút a határig négyzetes táblákkal van felszerelve. Ezek fehérek, rajtuk a Via Claudia három íve látható, alatta fekete, narancssárga, alatta pedig Claudia Augusta látható. Ausztriában a jelzések gyakoribbak, de a jelek sokkal kisebbek. Ausztriában padlóburkolatok is vannak. Dél-Tirolban találkozni fog a Vinschgau és Etschtal kerékpárutak tábláival. Olaszország többi részén csak a Via Claudia Augusta jelzőtáblák találhatók.
