Német-német kerékpárút
A vasfüggöny Keletre és Nyugatra osztotta Berlint, Németországot és Európát. A kelet-közép-európai békés forradalmakig ez volt a fizikai és ideológiai határ két szembenálló tömb között. Ez nemcsak számos szomszédos államot választott el egymástól, hanem Németországot is megosztotta Lübecktől Hofig. Ma már alig látható valami az egykori halálsávból, a maradványai emlékeztetnek rá – de már nem osztanak.
A halálsávtól az élettérig
Az egykori 1400 kilométer hosszú halálsávot, a maga 3000 kilométernyi kerítésével, 730 kilométernyi járműárkával, 830 őrtoronnyal, fénysorompóval, falakkal és bunkerekkel szinte teljesen lebontották. Erre az időre már csak a – keleti – oszlopos utak emlékeztetnek a lyukacsos lemezekkel. Már csak néhány év múlva lehet majd felismerni az egykori határsávot az alacsony fásításról.
Ma, több mint negyed évszázaddal a berlini fal és az európai vasfüggöny leomlása után nem sok minden maradt az egykori német-német határból. Ezért is fontos, hogy megőrizzük az egykori belső német határsáv emlékét. Ezért az SPD és a Bündnis 90/Die Grünen koalíciós frakciói a német Bundestagban indítványt nyújtottak be az egykori halálsáv megnyitásáról a szelíd turizmus számára. Emellett a növény- és állatvilágot is védeni kellett volna azáltal, hogy az egykori halálsávban európai zöldövezetet hoztak létre. A német Bundestag 2004 decemberében egyhangúlag megszavazta ezt.
A “német-német kerékpárút” a “zöldövezeten” Lübeckből a német-cseh határig, Hof közelében számos folyó és tó mentén halad, és a Harz-hegység, valamint a Türingiai-erdő magaslatain halad át. Számos műemlék, határ múzeum és néhány megmaradt őrtorony mellett halad el.
