Vasfüggöny kerékpárút
A vasfüggöny keletre és nyugatra osztotta a kontinenst, és a Barents-tengertől Európán keresztül a Fekete-tengerig húzódott, ami 10 000 kilométeres távolságot jelent. A kelet-európai békés forradalmakig ez volt a fizikai és ideológiai határ két egymással ellenséges blokk között. Nemcsak számos szomszédos államot osztott meg, hanem Németországot is Keletre és Nyugatra osztotta. Az egykori halálsávból ma már kevés dolog maradt meg. Az a néhány relikvia, amely még mindig ott van, emlékeztet bennünket a múltunkra, de már nem választ el bennünket.
Ezért elengedhetetlen, hogy láthatóvá tegyük az emlékeket! Tudjuk, hogy Nyugat és Kelet között kevés közös emlék van, hogy a határtól keletre és nyugatra élő európaiak tapasztalatai különböznek egymástól, nem utolsósorban azért, mert perspektíváik gyakran teljesen másképp alakultak, attól függően, hogy Európa mindkét részén milyen hivatalos politikát folytattak. A Varsói Szerződés országait az „osztályellenséggel szembeni védelem” céljával hozták létre. A Nyugat számára a Kelet a szabadság hiányát jelentette a reálszocializmusban. A látható emlékeket már a „Berlini fal útvonal” jelenti, amelyet 2001 óta a berlini szenátus jelez, és amelyet a kerékpárosok számára készítettek. Az egykori fal mentén található különböző állomások kiegészítéseként elindult a „Berlini Fal Történelmi Mérföld”, egy állandó kiállítás, amely az átkelőhelyek művészi kialakításával négy nyelven (németül, angolul, franciául, oroszul), mintegy 30 táblán részletesen bemutatja Berlin megosztottságának történetét, a fal építését és lebontásának időpontját. Fényképek és rövid szövegek ismertetik az egyes helyszíneken történt eseményeket. A „Berlin Wall Trail” a berlini turisztikai program részévé vált, és az első olyan projekt, amely egyesíti a szoft turizmust és a városi turizmust. Berlinben megtapasztalhatja a történelmet, a politikát, a természetet és a kultúrát.
Nemcsak Berlin volt évtizedekig megosztott, hanem egész Németország is. A jelenlegi 1400 kilométeres belső német határsáv emlékét meg kell őrizni. Ezt szem előtt tartva 2004. június 30-án az SPD és a Bündnis 90/Die Grünen koalíciós pártok indítványt nyújtottak be a német Bundestagban (DS 15/3454) az egykori halálsáv élőhellyé alakításáról. A „vasfüggönyt” – érvelésük szerint – a fenntartható turizmus számára kellene fejleszteni, és egy európai zöldövezetet (Green Belt Europe) kellene kialakítani rajta. A német Bundestag 2004 decemberében egyhangúlag megszavazta ezeket a terveket.
A „német-német kerékpárút” a „Zöld Övezeten” 150 természetvédelmi területen halad keresztül, és számos flóra-fauna élőhelyet (FFH) érint, köztük a három bioszféra-rezervátumot: Schaalsee, Elbaue és Rhön, valamint a Harz Nemzeti Parkot. Az útvonal a Balti-tengertől a cseh határig vezet, számos folyót és tavat érintve, és nemcsak a Harz magaslatát, hanem a Türingiai-erdőt is érinti. Számos műemléket és határ múzeumot, valamint néhány fennmaradt őrtornyot fedezhet fel. De Európa is évtizedekig megosztott volt. A vasfüggöny a Barents-tengertől a norvég-orosz határon a Fekete-tengerig a bolgár-török határon húzódott. Ma már nem választ el bennünket, hanem az újraegyesített Európában inkább a közös európai tapasztalat szimbóluma. Ez a másik ok, amiért az Európai Parlament 2005-ben nagy többséggel, minden ország és minden politikai frakció képviselőjének szavazatával elfogadta állásfoglalásomat, hogy a „Vasfüggöny-ösvény” szerepeljen az „Új távlatok és kihívások a fenntartható turizmus számára Európában” című jelentésében. Ez egy olyan kollektív emlékezet része, amellyel a sokat értékelt és gyakran dicsért európai identitást lehet népszerűsíteni.
Európa megosztottsága nem a második világháború végén kezdődik, hanem Hitler 1933. január 30-i hatalomátvételével és a második világháború 1939. szeptember 1-jei kezdetével, amikor a német katonák bevonultak Lengyelországba. Ha nem lett volna a náci Németország és a második világháború, Európa soha nem lett volna megosztott. Ideológiai különbségeik ellenére a Hitler-ellenes koalíciót a náci Németország elleni közös küzdelemben egyesítette. A mindenkori saját érdekek azonban hamarosan előtérbe kerültek, miután a német hadsereg feltétel nélkül megadta magát. Már 1946. március 5-én Winston Churchill brit miniszterelnök, akit a háború után leszavaztak, híres fulton/missouri-i beszédében kijelentette, hogy Európa megosztottsága megtörtént, és Európa egy része most egy „vasfüggöny” mögött találja magát. Megkezdődött a hidegháború.
A Varsói Szerződés országainak vezetői nem voltak hajlandóak politikai szabadságot adni, és képtelennek bizonyultak a gazdasági problémák megoldására, ami ismételt felkelésekhez vezetett. Az első a szovjet befolyási övezetben 1953. június 17-én történt az NDK-ban. Ezt követte 1956 júniusában a poznani tüntetések Lengyelországban, majd októberben a magyar forradalom, 1968-ban a prágai tavasz Csehszlovákiában, 1970-ben a munkásfelkelés Lengyelországban, 1977-ben a Charta 77 Csehszlovákiában és 1980-ban a Szolidaritás mozgalom megjelenése Lengyelországban, amelynek 10 millióval több mint háromszor annyi tagja volt, mint a kommunista állampártnak. A Szolidaritás mozgalom tevékenysége, Magyarország sikeres nyugati orientációja, a balti államok függetlenségi mozgalmainak „éneklő forradalma”, a csehszlovákiai „bársonyos forradalom”, valamint az NDK-ban egyre erősödő ellenzéki mozgalom és a szögesdrót lebontása a magyar-osztrák határon a két külügyminiszter, Horn Gyula és Alois Mock által 1989. június 27-én előkészítette az utat a berlini fal 1989. november 9-i ledöntéséhez és a vasfüggöny megszűnéséhez Európában.
A Berlin Wall Trail és a Német-Német Határút sikeres példáját követve egy túra- és kerékpárutat terveztek az egykori vasfüggöny mentén, az egykori halálsávon, hogy segítsen végigjárni ennek a közös európai történelemnek a nyomait. A Barents-tengertől a Fekete-tengerig tartó 10.000 kilométeres „Zöld Övezet” 2002 óta Mihail Gorbacsov védnöksége alatt áll, akit 1985 márciusában egyetlen szavazatnyi többséggel a KPdSU főtitkárává választottak. A Szovjetunió egykori elnöke 1993 óta a Zöld Kereszt Nemzetközi Szervezet (GCI) elnöke. A Zöldövezet természetvédelmi jelentősége és a Kelet és Nyugat közötti egység szimbólumaként való értéke ma már nemzetközileg elismert. Amint a tagállamok az Európai Parlamenttel és az Európai Bizottsággal együttműködve teljes mértékben kidolgozzák a projektet, még többet tudhat meg az európai történelemről, politikáról, természetről és kultúráról.
A projektben húsz ország vesz részt, köztük 15 uniós tagállam. A Barents-tengerről indulva a túra- és kerékpárút a volt Varsói Szerződés országainak nyugati határa mentén húzódik a Fekete-tengerig. A kerékpározás a norvég-orosz és a finn-orosz határ mentén indul, amíg el nem éri a Balti-tengert, majd Oroszország, Észtország, Lettország, Litvánia, Kalinyingrád, Lengyelország és az egykori NDK partvidéke mentén halad tovább. A félsziget Priwalltól Travemündénél a szász-bajor-cseh határháromszögig az útvonal az egykori belső-német határsávot követi. Ezután a Cseh-erdő magaslatain át vezet, Morvaország és a szlovák főváros, Pozsony mellett, és itt kell átkelni a Dunán. Az útvonal Magyarország déli határa mentén Szlovénián és Horvátországon keresztül vezet. Románia és Szerbia között nagyrészt a Duna folyását követi Bulgárián, Macedónián és Görögországon keresztül, és Törökország legészakibb csücskénél, a bolgár Fekete-tenger partján ér véget.
Az útvonal több nemzeti parkon halad keresztül, amelyek mindegyike érdekes növény- és állatvilággal rendelkezik, és egyedülálló tájak gyönyörű választékát ötvözi, amelyek a távoli határ menti elhelyezkedés és az egykori kizárási zónák miatt nagyrészt érintetlenek maradtak. Emellett számtalan emlékhelyet, múzeumot és szabadtéri létesítményt köt össze, amelyek emlékeztetnek Európa megosztottságára, és arra, hogy azt a kelet-európai békés forradalmak hogyan győzték le.
A „Berlin Wall Trail”-hez és a „Német-Német Határ Trail”-hez hasonlóan az európai „Vasfüggöny Trail” is részben a határon található aszfaltozott járőrutakat használja. Európa számos országában és régiójában még mindig dolgoznak a projekten, és számos szakaszon már ki van táblázva és ki van építve.
Természetesen a Zöldövezetben sokféleképpen lehet kerékpárral közlekedni. Lehet a nyugati vagy a keleti oldalon, a határhoz közelebb vagy távolabb, lyukacsos lemezekkel ellátott utakon vagy aszfalton. A javasolt útvonalat a következő öt szempont alapján választottuk ki:
– a lehető legközelebb a korábbi határhoz
– a lehető legkényelmesebb
– a forgalmas utak elkerülése
– gyakori átkelés az egykori határon
– a lehető legtöbb történelmi tanúságtétel beépítése.
A javasolt útvonal „folyamatban lévő munkának” tekintendő. Magától értetődőnek kell lennie, hogy a helyiek többet tudnak a területükről, és mindig fennáll az építkezések lehetősége. És persze néha egy-egy kitérőt is javasolnak, hogy egy közeli turisztikai látványosságot megnézzenek. Ezt azonban takarékosan tették, mert különben az egész útvonal nagyon hosszú lenne. Ezt szem előtt tartva a szerző és a kiadó reméli, hogy a könyv olvasói ezt figyelembe veszik, de mindazonáltal szívesen fogadnak javaslatokat és javításokat a fent említett szempontok alapján.
Az európai „Vasfüggönyös útvonal” ezen kiadása nem jöhetett volna létre más személyek és intézmények támogatása nélkül. Szeretnék köszönetet mondani Roland Esterbauernek és csapatának, akik a kezdetektől fogva támogatták a projektet, és mindent szakszerűen megvalósítottak. A „Vasfüggönyös ösvény” ezen kiadásában a cseh és szlovák határ mentén Radka Žáková, Siegrid Weiß és Peter Šebo, az osztrák-magyar határ mentén Barbara Neuroth, a magyar-horvát szakaszon pedig Lidija Miš?in és Robert Rigo kísértek el.
A projekt koordinálásában, valamint a könyvek szerkesztésében nagy segítségemre volt Philipp Cerny, Alexander Kaas Elias, Jens Müller, Sara Ott és Erdmute Safranski, akiknek ezúton is nagyon köszönöm. Külön köszönetet szeretnék mondani a europeangreenbelt európai kezdeményezésnek (www.greenbelt.eu), amely a közép- és kelet-európai országok természetvédőivel együtt életre hívta a „Zöldövezet” projektet, amely mára az egyik legsikeresebb és egyben emblematikusabb európai projekt lett.
2014. szeptember 23-án Slavonicében „egyetértési nyilatkozatot” írt alá Gabriele Schwaderer az Európai Zöldövezet Kezdeményezés, Daniel Mourek az Európai Kerékpáros Szövetség és Michael Cramer az Európai Parlament részéről, azzal a céllal, hogy megvédjék a Zöldövezetet és lehetővé tegyék a kerékpározást benne. Mindkét projekt keretében az aláíró intézmények vállalták, hogy támogatják a fenntartható turizmust, a különleges növény- és állatvilág védelmét és megőrzését, valamint a történelem és a kultúra megismertetését. Egységes a meggyőződésük, hogy ezeket a célokat csak a lakossággal együtt lehet elérni. A fenntartható turizmus különösen erősíti a helyi gazdaságot, amelyet a meglévő infrastruktúra javítása is támogat. Szeretnék köszönetet mondani Mihail Gorbacsovnak is, aki a Green Cross International elnökeként teljes mértékben támogatta a „Zöld Övezet” projektet.
Végül, de nem utolsósorban szeretnék köszönetet mondani Marianne Birthlernek, Vaclav Havelnek (1936-2011) és Lech Wa??sa-nak, akik a „Vasfüggöny útvonala” európai projekt védnökei. Több mint 25 év telt el a vasfüggöny leomlása óta Európában. Wilhelm von Humboldt szavaival élve: Tudjuk, hogy „Csak annak van jövője, aki ismeri a múltját”, ezért először a múlttal kell foglalkoznunk. Ezért hálával őrizzük a kelet- és közép-európai békés forradalmak emlékét, hogy ne feledjük a kontinensünk megosztottságának évtizedeit. Mindezeket szem előtt tartva kívánok Önöknek sok örömet az európai történelem, politika, természet és kultúra felfedezésének útján.
